Jégvirágok elhervadtak, elolvadtak, azonban itt az igazi makrós szezon kezdete. Robbanásszerűen bújnak ki és bontják szirmaikat tavaszi virágaink. Előfutár mindig a közönség kedvenc a Hóvirág, aki annyira korán is képes előbújni, amikor még javában tél van és csak pár enyhe nap erejéig kecsegtet minket meleg napsugár. Idén eddig szinte lexikonszerűen tökéletes kitavaszodás zajlik. Utolsó hideg zimankó után enyhülés, eső, kicsit zordabb napok, szél és megint napsütés, sőt most a héten már 20 fokos nappali hőmérséklet száműzi a fogasra a téli kabátokat és egyúttal poroltatják le az eddig csüggedt szoba-makrósok gépeit. A kis fehér hírnökkel majdnem egy időben jelenik meg a Téltemető is, apró sárga virágaival és elsők között látható Tarka sáfrány is. Március közepétől már beszállnak a tavaszi parádéba a Leánykökörcsinek is, kecses, pihés lilás pompájukban. Kicsit várakoznak ilyenkor még közeli barátaik a Fekete kökörcsinek, melyek virágai kisebbek és sötétebbek, egészen mélylilás-fekete. Hasonlóan a lilás színnél maradva már Pirosló hunyorokkal is találkozhatunk a tavasz első hónapjában. Követi őket a Kockásliliom - egészen hivatalosan a Mocsári kockáslilom - amely a 2016-os év vadvirága volt. Április-májustól pedig a Mecsek levegője telített a Medvehagyma erős illatától. Ezen kívül pedig még számos más gyönyörű virág (Nőszirom, Csillagvirág, Kosbor, Tőzike és megannyi még: http://novenyhatarozo.info/nevmutato#A) várja a természetfotózás etikáját* betartó fotósokat. A virágzas tetőzése eltérő lehet különböző területeken.

itt vékony tud lenni a határ…van akinél belefér egy ”alkotott” előtér levelekkel, fadarabbal, mohás ággal, virágcsipesz, spricni vagy mini kültéri stúdió…van akinek már ez is túl van a határon. Nálam a zavaró levélkék és ágak arrébb rakása vagy egy kis előtér levelekből, egyébből nem szentségtörő. Spricnit vagy csipeszt nem használok. A spricni nem ugyanolyan, mint a harmat, és a csipeszt némi szélcsenddel, jó záridővel, esetleg vakus rásegítéssel ügyesen ki lehet váltani, vagy ha más nem, akkor mondjuk egy kis ággal való megtámasztással finoman.


Fotós alanyaink tehát szép számban jelen vannak az ország minden pontján a mostani hetekben. Több helyen fantasztikus túrával is egybe lehet kötni a fotózást, főleg ha a fotós párja, családja kevésbé támogatja földönfetrengős és egy szál növénykével órákat is elbíbelődő hobbifotós énünket.

Egy kevésbé "turistás” fotóért valóban kicsit jobban meg kell dolgozni. Eleve néhány percen belül kötelezően közeli ”szemmagasságba” kerülünk a kiválasztott növénnyel. Nézzük mik azok a szükséges eszközök és tippek, amelyek segíthetnek egy jobb növénymakró elkészítésében. Megnézve a Tippek, trükkök, tanulságok 2. című bejegyzésemet, már ott le kellett volna írnom a most következő tanácsokat, így be is linkelem oda ezt a bejegyzést.

Nem árt egy esőnadrág és hasonlóan a sarat, talajközeli nedvességet szintén jól tűrő kabát. Nekem pl. évek óta remek útitárs egy ősszel-télen is már bizonyító vadászkabát. Esőt is lepergeti, sár is lemászik róla és a szél sem járja át. Ha mégis kényesebb a ruházat, akkor egy nagyobb kukászsákra, polifoamra is feküdhetünk (persze figyelve, hogy közben ne taroljuk le a kinézett virágunk pajtásait).

Bár biztosan írtam már előző bejegyzésben is, de megismétlem: fontos a kinézett egyed épsége és teljessége. Hiányos szirmú, félig már hervadt vagy tépett virágú, levelű, bibéjű növény nem a legjobb választás. Ha sok közül választhatunk, akkor igyekezzünk minél teljesebb és szebb alanyt választani a fotózáshoz.

A tippek egyik első szereplője a háttér. Már a választáskor ügyeljünk rá. Ha pl. sziklás rész van a növény mögött, akkor valószínű, hogy a világosabb foltként megjelenő sziklák inkább zavaróan hathatnak, mint előnyként. Ugyanez lehet a helyzet a háttérben a világos égboltba nyúló ágakkal, lombozattal. Ha borúsabb az idő az ágak között megjelenő világos-szürke foltok nem biztos, hogy kedvezőek. Egészen megváltozik azonban a kép, ha már kékórában fotózunk és kékes árnyalat veszi át szürke foltok a helyét.


Következő fontos szereplő a makrózásra alkalmas állvány (állványfejjel), ami lehet:

-          kivehető, megfordítható középoszlopú

-          teljesen lefektethető és a középoszlop vízszintes állítási lehetőségével

-          kimondottan stabil, kis makrós típusú

vagy babzsák, kispárna. Ezekkel már kellően alacsonyra kerülve nekikezdhetünk a képalkotásnak.

 

Visszabányásztam a lomtárból egy több sebből vérző kökörcsin fotómat. Lássuk:

A vízjelet meg sem érdemli :D A háttér a két másik kökörcsinnel ad egy ismétlődő tükörhatást vagy legalábbis kicsit többet, mintha sima háttér lenne. Azonban a jobb oldali virágokról hamar elugrik a tekintet a mögöttük lévő világos foltra. Nem beszélve a nagyon gyatra, levélkével való elmosási próbálkozásról alul középen és a bal alul belógó fűszálak sem mutatósak. Szintén bal oldalt belóg elmosódva, mégis zavaróan pár barnás szálacska is. Szóval DELETE. Se könyvbe, se falra nem fog kerülni. Mondhatnám, hogy még a webre vagy blogba se, de most kivételesen pont, hogy jól jön példának.


Miért kell a szárat kicsit "elmosni"? Mert kissé vágott virágnak hathat, még ha nem is teljesen éles a szár. Magasabb szárú virágoknál érdemes valamiképpen halványítani, elmosni a kép alján a szárat. Egészen alacsonyról fotózva, ha van kis bokrosabb alja a növénynek vagy fű, akkor kisebb mélységélességgel, jó szögből csak a virágra téve a fókuszt nem lesz zavaró annyira a kép alja, mert kiesik a mélységélességi tartományból és szépen elmosódik. Íme újabb két példa a kevésbé jól sikerült képekre és kettő az egy fokkal jobb megoldásra:
Kicsit más lesz, ha mondjuk közelebb megyünk és még újabb témával bővül

kép hangulatát nagyban elősegíti a napfelkelte vagy naplemente melegebb, narancsos fénye. Ez lehet ellenfény, amely pl. remekül kihangsúlyozhatja a növény körvonalát, különösen jól állhat pl. a szőröcskés kökörcsineknek, ahogy a kis pihéket hátulról megvilágítja illetve lehet oldalról érkező vagy teljesen szemből. Ellenfény esetében különösen figyelni kell, hogy elölről is legyen derítés a témánkra, kivéve ha csak is kizárólag a körvonalon van a hangsúly. Egy melegebb fényű és egy ledes lámpa minden makrósnál lapuljon a táskában. Aki vakuhasználatban jártasabb, annak még több tere van kísérletezni a különböző irányból való megvilágításban. Nagyon sok időt el lehet tölteni egy-egy helyen, hogy megtalájuk azt a látószöget, objektívet és világítást, ami a legjobban tetszik. Ezután pedig sokszor már nagyon szubjektív lesz a fogadtatás. Kinek mi jön be. Lássuk a fentebbi "delete" példám egy későbbi verzióját:


Napsütés hiányában pasztelesebb fotókat készíthetünk, amely ugyanúgy tud különlegesebb lenni egy átlagosabb verőfényben és felülről készített ”turistafotónál”.  A lámpák itt nagy szolgálatot tudnak tenni. Erős napsütésben pedig egy egyszerű fehér esernyő töltheti be a diffúzor szerepét. Ekkor kihasználva a természetes fényt, lámpa helyett derítőlappal vagy fehér kartonnal világosíthatunk kicsit a felénk eső árnyékosabb részleteken.


Kicsit továbblépve tehát a mobillal felülről fotózott képnél és már a rutinszerű alapmakrótól is, mivel tehetjük még különlegesebbé a képünket? Akik már komolyabban belevetették magukat a fotózásba és ezen belül is a makró, netalántán a növényfotózás témájába, és már túl vannak ezeken a számukra rutin képeken, azok további kreatív ötletelést igényelnek. Itt már bejönnek a képbe a különböző szűrők, akár effekt akár színezett, a különleges bokeh hátteret "buborékfújó" és pár éve egyre népszerűbb régi objektívek pl. trioplan, diaplan, tükörobjektívek, vetítőlencsék, M42-es egyéb objektívek közgyűrűzve (hamarosan külön bejegyzés lesz róluk).

Egyelőre én a sima lámpás és háttérkreálós időszakomban vagyok, növénymakróban nem szereztem még akkora jártasságot, de hatványozottan előrébb járok, mint az első képkollázsban szereplő sárga Téltemető fotó.


A multiexpó (több kép összefűzése) egy másik kitűnő lehetőség a kreatív technikákon belül, ahol külön kép lehet a háttér, az éles növény és egy kevésbé éles növény, végül összerakva egy már bőven nem mindennapi fotó születik. Ehhez hozzátéve még a megvilágítási próbálkozásokat vagy akár Holdat, csillagokat már valóban egy más szintű kép-alkotási kategóriánál járunk.

Ezek mellett még készíthetünk egészen közeli felvételeket is a bibékről vagy éppenséggel egy már tájképszerű képet, ahol a virág apró törékenységét hangsúlyozhatjuk a hatalmas fák alatt. Érdemes megnézni a nagyobb nemzetközi fotós pályázatok (GDT, Oasis, Asferico, Golden Turtle, Memorial Maria Luisa, ÉTF stb.) múlt évek beli díjazottjait a növény kategóriában. Ihletet, ötletet meríthetünk belőle. Meglehet sokszor találunk fákat és gombákat is köztük, amik nem éppen a makró kategória, de biztos, hogy lesz egy-egy olyan nyertes is, amelyik elgondolkodtat és ötletet ad következő kirándulásunkhoz.

Ajánlom a témában még jártasabb fotósokat, akik engem inspirálnak:

Radomir Jakubowski növényfotói

Misja Smits multiexpói és egyéb csodás felvételei

Sandra Bartocha trioplan és multiexpo kísérletei

Apfel Ágnes hangulatos fotói

Jantyik Tibor mesés növényei és gombái