Mielőtt egy újabb kicsit technikai bejegyzés következne a makrofotózásom rögös ösvényeiről, úgy gondoltam külön fejezetet szánok az eddigi legtöbbet fotózott makró témámnak a tadadadadddaaaaaam iiiigen a pókoknak:) És most ne fusson, lapozzon tovább senki, az alábbiakban igazi meglepő érdekességeket igyekeztem összegyűjteni kis nyolclábú barátaimról. Úgy vélem a gyakori undor helyett tisztelet járna ezeknek az ízeltlábúaknak a lenyűgöző képességeikért. Eddig 1 év alatt 45-50 fajjal sikerült találkoznom, ebből több mint 30-at a kertben vagy közvetlen közelében kaptam lencsevégre, közülük egy sem támadott, mart meg vagy üldözött.

Fontos megjegyeznem, hogy az összes pókot természetes körülmények között fotóztam, semmilyen bántódás vagy behatás (spray, hűtés, egyebek) nem érte őket!


Külön köszönet a lektorálásért Karl Csabának!


Érdekességek a pókokról

Kevés olyan állat van még a Földön, aki annyi viszolygást és félelmet váltana ki, mint a pók. Pedig eme soklábú, sokszemű lény csodálatos érzékekkel, trükkökkel és stratégiával bír. Pókok mindenhol előfordulnak, leszámítva a sarkvidékeket (bár ki tudja…). Még a világűrbe is feljutottak, köszönhetően a Skylab személyzetének, akik 2 pók: Arabella és Anita viselkedését, táplálkozását és hálószövési technikáját vizsgálták súlytalanságban. Kiderült, hogy gravitáció hiányában nem tudtak igazán szimmetrikus hálót szőni.

Rengeteg városi legenda terjedt el róluk, pl. hatalmas emberevő pókokról a sivatagban (megj.: ez esetben a  Tevepókról van szó, aki tényleg méretes, de nem igazi pók, hanem rovarpók és nincs mérge, nem kerget vagy eszik embert, ha napfényen van akkor árnyékot keres, ekkor követheti az ember árnyékát). Igazán veszélyes és mérges pók nem sok van, néhány közülük:  Ausztrál tölcsérhálós pók (kimondottan aggresszív és mérge erős, de már van ellenszere), Ausztrál vöröshátú pók, Brazil vándorpók, Hatszemű homoki pók, Hegedűpók, Fekete özvegy stb. Magyarországon a Mérges dajkapók mérge a legerősebb (hazai viszonylatban), de marása nem halálos, külföldi szakirodalmak szerint hőemelkedést, émelygést, marás helyén időleges zsibbadást okoz, itthon nincs hivatalosan publikált marás. A hírhedt és hasonlóan legendás Fekete özvegy is legközelebb csak Horvátországban fellelhető. A többi pók sem tekinti zsákmánynak az embert, így nem veszi üldözőbe és ugrik rá, inkább csak akkor marnak, ha piszkálják őket vagy ha támadást észlelnek, de gyakran inkább menekülőre fogják. A Namíbiai arany kerekes pók például összegömbölyödik és legurul a homokbuckáról, hogy támadója szem elől tévessze. De láttam Üvegházi törpepókot függőleges falon oldalára fordulva tetszhalottaskodni.

Ezzel ellentétben az ember előszeretettel vadássza és fogyasztja némely országban a nagyobb méretű pókokat (Dél-Amerikai országok, Kambodzsa, Thaiföld), egyes trópusi törzsek tarantulát sütögetnek levélben.

A Földön mintegy 40.000, Magyarországon kb. 750 faj él, de az új felfedezéseknek köszönhetően ezek a számok folyamatosan változnak. Hihetetlenül változatosak, méretük 1mm-től 13cm-ig változhat, a nagyobbak főleg az egzotikus vidéken élő madárpókok közé tartoznak. Az eddig ismert legnagyobb pók a Teraphosa blondi 12 inches azaz 30,5cm-es! lábterpeszével.

A pókok egyik igazi különlegessége a 4 szempár (léteznek hat-, négy- és kétszemű pókok is), a szemek elhelyezkedése segít az azonosításban is. Igazi újdonság, hogy nemrég fedeztek fel egy szem nélküli pókfajt:

http://gyal.facepress.hu/hirek/vilagfelfedezes-szemetlen-pok-201208102250

A farkaspókok és ugrópókok előtestének tetején is található egy szempár, így kitűnő látással rendelkeznek, az ugrópókok hátrafelé is remekül mozognak és állítólag még a színeket is képes megkülönböztetni.

Annak ellenére, hogy népszerűségük elég kicsi (ha nem számítjuk a mai napig sikeres Pókember képregényeket és az ebből készült mozifilmeket), a pókok régóta részei a különböző történeteknek, folklórnak, szimbólumoknak. A görög mitológiában Pallas Athénének tulajdonítják a megteremtését. Ovidius Átváltozások című művében olvashatunk arról, hogy miként változtatta a szövés-fonás istennője a vele szövőversenyre kiálló halandó Arachnét az elbizakodottságáért pókká, hogy örökké a levegőben szőjjön.

A hálószövés szintén jellegzetes és egyedi az állatvilágban. A pókok némelyike igazi mérnökmester, szinte teljesen szabályos geometriai formákkal bíró hálót szőnek, olyan stratégiai érzékkel, ami igazán döbbenetes. Már maga a pókfonál is különleges. Olyan, mint egy folyékony kristály; egy zselés selyemoldat, amely hirtelen szárad, így válik erőssé. A tenyérnyi Nephila clavipes az egyik legjobb hálót szövő pók. Erős hálója kisebb madarakat is el tud fogni. Külön kutatásokat végeznek Massachussetsben a mesterséges pókfonál létrehozására, pl. golyóálló mellény létrehozásához. Sok kicsi sokra megy, valószínű egy szociális faj példányainak közös munkája vagy sok-sok egyedül dolgozó pók hálói kapcsolódtak össze Texasban, a Dallastól délre fekvő Tawakoni tó körüli parkban, ahol látogatók vették észre a több fát és bokrot beborító hatalmas, 182 méter hosszú pókhálót.

http://www.nytimes.com/2007/08/31/us/31spider.html?_r=1&em&ex=1188705600&en=fbf002a0bb300d1f&ei=5087%0A

A hálók többsége az élelemszerzést szolgálja, ám ugyanúgy felhasználják áttelelőhely készítéshez, a petéket védő kokonhoz vagy ”biztonsági kötélként”. Némely faj pókfonálon utazik más helyekre a levegőben, itthon is van ilyen, népiesebb nevén ez az ökörnyál. Az állaspókok szinte mintha repülnének, úgy siklanak a pókszálakon a bokrok között, volt szerencsém élőben is látni, elképesztő.

Koronás keresztespók a hálója közepén:

A szinte levegőben úszó állaspók:

A négyes keresztespók biztonsági kötele:

 

Vadászati módszereik szintén csodálatraméltóak. A kerekhálós pókok a legismertebbek (pl. a keresztespókok többsége ilyen), várakoznak, míg a ragacsos hálójukba zsákmány nem kerül, csak ők tudják, hol van az a néhány nem ragadós szál, amin mozoghatnak. A álkaszáspókok és pl. a bokrokon gyakran látható tölcsérpókok kusza, rendezetlen hálót készítenek, amibe inkább belegabalyodik az áldozat. Az Észak-amerikai lasszóspók egyedi módon egy mintegy 5 cm hosszú fonál végére helyezett ragacsos cseppecskével vadászik. Meglóbálja és rádobja a zsákmányra. Az Európai és Észak-amerikai csupaszpók úgy ejti el áldozatát, hogy két vékony sugárban ragacsos anyagot bocsát ki és cikcakkvonalban spricceli áldozatára, csapdába ejtve a prédát. Az Ausztráliai hálóvető pók kisméretű hálót sző, és azt négy elülső lába között tartja, majd ezzel kapja el zsákmányát.

Videó a hálóvetőről, főleg a végén a lassítást érdemes nézni:

http://www.bbc.co.uk/nature/18990161


A törpepókok közül néhány ügyesen kihasználja a teret. Rendezetlen hálójával körbeszövi pl. a kerti székek lábait, vagy elhagyatottabb bútorok alját és csapdaszálakat helyez el függőlegesen, úgy hogy azok végeit a talajon rögzíti. Ha egy ilyen szálba beleakad egy hangya vagy kisebb rovar, akkor szinte felkapja a rugalmas szál, és a pók rögtön ott terem. A szálak sűrűn helyezkednek el, így pl. egy náluk jóval nagyobb farkaspókot is el tudnak kapni.

A háló nélküli pókok pl. ugrópókok, farkaspókok gyorsaságuknak köszönhetően lerohanják a kiszemelt prédát. Más talajlakók, mint az aknászpók ravaszsággal és ügyességgel kerít magának táplálékot. Függőleges aknája tetejére egy csapóajtót épít és a bejáratot remekül álcázza, rendkívül gyorsan csap le az arra tévedőre.

Igazi különc a pókok között a búvárpók. Légnadrágja és búvárharangja segítségével élete nagy részét a vízben tölti, csak ősszel mászik ki a szárazföldre, hogy a telet csigaházakba húzódva vészelje át. Vízinövényekhez rögzített harang alakú hálót sző és ebbe hordja a vízfelszínről az utótestén és lábán lévő kettős szőrzet közé beszorított légbuborékokat.

A pókok párkeresésében és utódnemzésében is vannak érdekességek. A hálóval rendelkező pókoknál a háló megfelelő ütemű és erősségű rezgetésével tudja a hím a nőstény tudomására hozni, hogy ő nem zsákmány és nem ellenség, hanem bizony randevúzni szeretne. Más pókok tánccal próbálják lenyűgözni leendő párjukat pl. ugrópókok, madárpókok. Sokszor azonban a hímek megsérülnek vagy el is pusztulhatnak párzás után, vagy ismerve a Fekete özvegyet akár a nőstény gyomrában is végezhetik. A farkaspókok a kicsinyeiket sokáig a hátukon hordozzák.


Az ugrópók udvarlása tényleg érdemes megnézni! : link

Az egyik legszebb ugrópók még többet is beletesz (a 3. perctől jön a lényeg): link

Saját videó egy koronás keresztespók párról: link

Saját videó egy kicsi Sitticus sp. ugrópókról: link

Saját videó a Pokoli cselőpókról: link

 

Még számos elképesztő dolog rejlik a pókok világában, sok még felfedezésre vár. Az biztos, hogy érdemtelenül állnak a népszerűségi lista alján. Bejegyzésemet néhány interneten talált néphiedelemmel zárom:

Jó előjelnek számít, ha valaki este pillant meg egy pókot, a franciák azt mondják „az esti pók nagy szerencsét hoz”, ha valaki reggel lát meg egy pókot, az rossz előjelnek számít, veszélyre figyelmeztet. Ha valakinek egy pók a kezére, mellére mászott, vagy fonálon függve rá leereszkedett, az illető örülhetett, hogy jó napja lesz. Kifejezetten pénzre utal, ha valaki egy pókot éppen hálószövés közben pillant meg. A svábok szerint ha a pók a háló közepén ül vagy fon akkor jó idő lesz, ha elhagyja a helyét és a padlón ide-oda mászik, akkor eső lesz. A magyar néphitben a pókot szerencsejelképnek tartották és varázserőt tulajdonítottak neki, ezért úgy vélték, ha valaki megöli a pókot, azt nagy baj éri. Ugyancsak a magyar néphitben, ha a pók leereszkedik elénk, vendéget jelez, más magyarázat szerint az illető pénzhez jut. Ha lány ágya felett ereszkedik le, az illetőnek hamarosan férjhez megy. Általános gyógymód volt, hogy pókhálót tettek égési és más, friss sebre.


Egy alig 4mm-es ugrópók ártatlanság:


 

Eddigi pókjaim virtuális gyűjtőhelye:

http://indafoto.hu/kovadrifoto/collections


További források:

wikipédia

Szinetár Csaba: Pókok

Karl Csaba cikke a Mérges dajkapókról, weboldala: http://izeltlabuak.ucoz.hu/

Skylab kutatás:

http://www.nasa.gov/centers/marshall/news/background/Bios/skylab2.html_prt.htm

MIT (Massachussets Insitutes of Technology) kutatás:

http://web.mit.edu/newsoffice/2006/spider.html