Terelő makrózáshoz és rendszervakuhoz

Avagy a kovadri-féle makrós fényterelő nagyvakuhoz

Ahogy ígértem (magamnak, bár lehet azért még olvassák páran rajtam kívül is:) ) sokféle netes oldal és iromány átböngészése után nekiálltam a kovadri-féle makrós terelőnek.

Alapanyagként mindenféle karton irattartók, műanyag papírlefűzők, egyéb fehér karton és pauszpapír szolgált.

Úgy gondoltam szépen megtervezem, lerajzolom, kiméricskélem, de valahogy minden menetközben alakult. Elsőként a terelőalagútat kezdtem elkészíteni. Csináltam werkfotókat, íme néhány:

A sötétkék irattartó belseje élénksárga, aminek először nagyon örültem, hogy melegebb színeket kreál majd a vaku hideg fényének:

ami jó, hogy a masszív kartont szépen rá lehet tenni a vakura nem kell semmilyen rögzítés pont jól szorul, de nem nagyon és nem esik le:

utólag lemérve egy darab részből is el lehet készíteni ezt a döntött terelőt, de mivel menetközben nem gondoltam erre, ezért ez 2 most darabból áll.

A következő lépés az ehhez csatlakozó ernyő már nagyobb fejtörést okozott. Egy újságpapírlappal próbáltam először lemodellezni, aztán egész jól összejött:

Mikor majdnem elkészült elkezdtem azon agyalni, hogy de most hogyan rögzítsem az elejét, ha még nem tudom milyen vastagságú és színű műanyag lesz jó...így aztán arra jutottam, hogy amolyan becsúsztatós dologgal próbálkozom és így cserélhető lesz:

és így nézett ki végül:

az első tesztképeknél azonban gyorsan kiderült, hogy a karton sárgája már túl sárga:

így kibéleltem az alagút hosszabbik - nem csatlakozó -  részét alufóliával, ez már sokkal barátságosabb színeket eredményezett:

és ami ugye a legjobb ebben a nagyvakus-terelős dologban:

szórtabb fények, gyorsabb záridő és szűkebb rekesz alacsony iso értékeken

néhány példa kézből, estefelé, f/16, 1/100s, iso400


Ezért is egyik kedvenc műfajom a makrózás, mert itt aztán mindig lehet valamin ötletelni, remélem másoknak is kedvet adtam némi házibarkácshoz:)

 

Fényterelés makróhoz

No lépjünk a makrózás következő szintjére. Mit is szeretnénk? Illetve mit is szeretnék? Éles, minél nagyobb leképezésű, éles, részletgazdag, éles és igen szóval minél élesebb és részletesebb fotót az apróságok világából. Nem tudom más makrósok hogy vannak ezzel, engem elfogott a nAAAgy leképezés féle betegség. Azaz ha lehetne még a muslica szempilláit (már ha van neki) is jó lenne 24*36-ban na jó APSC-n 23.6x15.7mm méretben látni. :)))

Tünetek a következőek: enyhe sárgulás szitakötőszemek és hatalmas rovarszemek láttán, őrült kutatás a neten, fényterelőtervezés körüli gondolatok még álomban is, agyalás és keresés, más makrófotók tanulmányozása, makrófotósok tippjeinek kipróbálása. Szóval előtanulmányok.

A makrofotózás menüpontban említettem, hogy hányféle módon lehet a közelképeket készíteni. Ebből kettőt próbáltam és most sor került az előtétlencse kipróbálására. Raynox DCR250 a kísérleti alanyom. Aki valaha belepillantott a makrofotózás témakörébe biztosan hallott róla.

Egy eleve 1:1 leképezésre termett makroobjektívre bigyesztve ezt az előtétlencsét bár alaposan csökken az amúgy sem túl távoli (100-as makrónál 31cm) közelpont, de az élmény...no azt hiszem nálam ez az igazán már varázslatos makrótartomány. Azonban nem elég, hogy a 31cm-ből kb. 6-8cm lesz, de a téma úgy besötétül, hogy öröm nézni a záridőt:) Szóval ímhol csak előjön a megvilágítási probléma, persze nem minha ezt eddig ne hallottam vagy olvastam volna, eddig kisebb leképezésnél azért lehetett trükközni.

Lehetőségek a problémák kiküszöbölésére:

- rovarok szokásainak kifigyelése (pl. harmatos lepke vagy álmos lepke nem repdes, tehát hajnal és este, pókok nem annyira ijedősek, legyekhez lassan lehet közelíteni, nem szívbajosak stb.)

- hirtelen lehüléseknél szintén lelassulnak a rovarok, már ha rovarokra pályázunk

- vakuhasználat: itt jön a képbe a fényterelés.

Google mindent kidob... belemélyedve, kutatva, nem egy őrült és elszánt makrós talált ki trükköket és sok megtalálható a neten leírással. Köszönet ezúton is szistipistinek, aki egy egyszerű, ötletes fényterelőt alkotott: szistipisti oldala

Végre elővehettem kissé megporosodott mérnöki tanulmányaimat, jól jött az a sok óra géprajz:)

a felső részét pedig olyan szögben hajthatjuk, amilyenben akarjuk: előre, hátra, éppen mihez kell:

És a gyors tesztképek a kertben:

Tehát a beépített kisvaku fényének "finomított" használatával egyrészt gyorsabb záridőt nyerünk és kézből is élesebb képek születnek, ami nem kis sikerélményt okoz és persze némi borzongást is ilyen közel kerülni a nem épp szépségükről híres rovaroknál. Bevallom az első ilyen fotózás annyira felvillanyozott, hogy ugráltam örömömben a szoba közepén:) Persze azért még mindig vannak nehezítő körülmények és egyéb akadályozó tényezők. Erről nemsokára bővebben további képekkel illusztrálva.

 

Címkefelhő
Feedek
Megosztás