Körbe Krk szigeten

Vége a nyárnak. Megérkeztek az első hideg frontok, az esők és a hulló falevelekben gesztenyét kereső iskolás gyerekek. Jó ilyenkor feleleveníteni a nyaralás emlékeit. Júliusban egyik gyakori útitársammal, nagynénémmel jártuk körbe Horvátország Krk nevű szigetét. Meglepő, de Horvátország egyébként szeptember-október környékén is igazán remek úti célpont, főleg annak, aki friss tengeri levegőre, nyugodt estékre és nem feltétlenül egész napos pancsolásra vágyik. Ilyenkor a kis horvát városok és falvak kicsit lecsendesednek. Szóval ha valaki kedvet kapott és kirándulós, tengeri üdülésre vágyik, még ősszel sincs késő.


Autópályán megállásokkal átlag 6 óra alatt érhető el a sziget. Nem kell kompozni sem, remek híd vezet át, aminek használati díja 35 kuna (csak befelé kell fizetni). Az autópályán összesen 2 kapunál kellett fizetni, a határnál 42 kunát és Rijekánál 70 kunát (természetesen visszafelé is ennyi, 2014-es adatok).

Kicsit későn észbe kapva az egyik utolsó szálláshelyet sikerült megcsípni 4 éjszakára Malinskában. A kicsi, centire kiszámított bútorzattal rendelkező szoba azonban teljesen elegendő volt. A szállástól 500 méterre volt a tengerpart és úgy 1,5 kilométerre a belváros rész. Nagyon aranyos, kanyargós utcácskákkal teli üdülőövezetben voltunk. Igazából az egész sziget szerintem remek bármilyen típusú nyaralásra. Ezeket a városokat látogattuk meg:


Malinska elsőre olyan volt, mint egy újonnan épített apartmankomplexum. Egymást érték a szebbnél-szebb, villa jellegű házak. Szinte mindegyiknél virágoskerttel, külön grillterasszal és wifi lehetőséggel csábítják a nyaralókat. Több, épp készülőben lévő házat is láttunk.

Más horvát városhoz képest, ahol eddig jártam (Dalmácia és Isztria részein) ez merőben eltérő hangulatú volt. Strand része teljesen jól kiépített: homokos öböl, beton stégek és kavicsos rész is található; emiatt azonban meglehetősen zsúfolt is, főleg a homokos kis öböl, ami a kisgyerekes családok kedvenc helye. Első nap délután csak egy gyors úszásra, majd vacsora előtt egy kissé csendesebb részt találva egy kis napozásra maradt időnk.

A városközpont kötelező jelleggel rendelkezik egy kis kikötővel, rengeteg étteremmel és apró boltokkal:

 

 

Következő nap Baskát vettük célba. A hangulatos főúton Malinskából indulva 25-30 perc alatt elérhető. A sziget egyik legbulisabb, legkiépítettebb városa. Hosszú, minőségi strand, rengeteg üzlet és árus, a gyorsétteles bódék és éttermek egymást érik a part mentén.

Nyugdíjasoktól a kisgyerekes családokon át a párokig, barátokig minden korosztály megfordult itt, pedig kimondottan nyüzsgő hely. Nagy nehezen találtunk csak a parton árnyas helyet. A betonozott parton néhány domboldalba épített padkákra menekültünk a hőség elől. Ott viszont nagyon kellemes volt a fák alatt.

Baska pörgése után másnap a szomszédos Poratot választattuk a napi henyélés helyszínéül. Igazi csendes, kis öbölben elhelyezkedő városka. A part strand része picit vadabb és sziklásabb, néhány helyen lebetonozott. Nem sokan voltak, így igazán csendben tudtunk pihenni és a tengeri élővilág is itt volt a legszínesebb, legváltozatosabb.

A keleti oldalt sem lehet kihagyni, egy nagyobb öbölben található Cizici, Soline és Klimno, az öböltől kicsit lejjebb pedig még Silo. Ezek közül Cizici volt az, amelyet meglátogattunk. Az eddigiek után egy még kisebb város vagy inkább nagyobbacska falu fogadott minket. Mondjuk úgy, hogy a központtól (ami kb. egy kanyar a fő utcán) nem messze egy zegzugosabb, fákkal és cserjékkel teli, félig vad partszakasz található. Itt megbújva a tenger olyan, mint egy zöld színű termáltó. Állítólag a közepén gyógyhatású iszap is van. A víz minősége, tapintása is lágyabb, selymesebb és langyosabb. Nagyon érdekes volt ez a tószerű, pici tengerszem.

Utolsó nap kérésemre visszatértünk Poratba, ahol estig megint igazi csendes nyugalomban pihentünk és úsztunk. Este pedig a szállásra való azonnali visszatérés helyett a sziget "fővárosát" Krk-et is megnéztük. Óváros része igazán hangulatos, pici, olasz hangulatú utcácskákból áll. Főterén valószínű egész szezonban folyamatos a turistákat szórakoztató zenei programok és egyéb előadások. Elég nehezen, de végül sikerült kiválasztani vacsorához azt az éttermet, ahova már nem tűzött be a annyira a Nap és nem olvadtunk el az asztalnál a vászon-műanyag árnyékolók alatt.

A főtér:

Az óváros és az éttermekkel tűzdelt partszakasz:

Az egyik kis utcácska:

Elérkezett nyaralásunk vége. Reggeli és kijelentkezés után még megálltunk a szintén felkapott Njivicében. Nem bántuk meg. Nem túl nagy és nem is túl kicsi város. Van bulis, homokkal felszórt, strandernyős, hangfalas-zenés része, leaszfaltozott sziklás része és teljesen természetesen hagyott, sziklás strandolós szakasz is. Hangulata és kisugárzása nagyon kellemes, ha zsivajra vágyik valaki közel az a strandrész, ha pedig inkább árnyékban vagy egy sziklamélyedésben pihenne valaki könnyen megtalálja.

Ha választanom kéne, akkor nagyobb társasággal, barátokkal legközelebb Baskába, hosszú hétvégére pedig Njivicébe mennék.

Tenger és kormorán lesés Porat városban:

Napnyugta után Malinskában:


Hullámtanulmányok

Egy kis kitérő a makróvilágból, az első Tippek, trükkök, tanulságok fejezet előtt gondoltam szánok egy bejegyzést a hullámoknak, amik teljesen elvarázsoltak Horvátországban, pedig már előtte is fotóztam különféle tükröződéseket.

A borús idő nem kedvez a strandolásnak, Novi vinodolskiban is ezért inkább városi sétára indultam. Hamar körbejártam a várost és kilyukadtam a kikötőben. A csendesebb hullámzás, a hajók tükröződései, a szórványosan felhős égbolt mesés formákat rajzolt a vizen. Azonban észre kell venni melyik szögből esik jól a fény...pár lépéssel arébb vagy alacsonyabbról vagy magasabbról már van, hogy nem is látszik.

Na de mégis miről is beszélek milyen formák és milyen fények és mi rajzol?

Hullámhal     f/8,  1/160s, 70mm

Mivel a víz folyamatos mozgásban van, ha csak egy pillanatra nézünk a vízre, talán fel sem tűnik. Egy kisebb teleobjektívbe belenézve azonban könnyebben lehet érdekes részleteket megörökíteni. Pár percig figyeltem a hullámok mozgását és hogy milyen színek keverednek, majd egy részt kinéztem és 2-3 képes sorozatokat lőttem a hullámzás ritmusától függően.

Tekintve a felhős időt a záridőre figyelni kell, főleg állvány nélkül. Amit sajnos csak később vettem észre, az a mélységélesség. Mivel nem teljesen merőlegesen a vízre fotóztam, hanem ferde szögben, így a 8-as rekeszértéknél nagyobbra: 11 de inkább 16-ra lett volna szükség. Formáknál és mintás jellegű képeknél sokszor zavaró lehet, ha nem végig éles. Íme egy példa ahol a kép teteje már homályosodik:

f/8, 1/320s, 200mm

A nagyobb hullámokat is érdemes nézni pár percig, dinamikus táncuk részleteit nem olyan könnyű elcsípni főleg az élességállítás és a hullámok kiszámíthatatlansága miatt (itt épp szélvihar korbácsolta fel a parti hullámokat), pedig a hullám belsejét lenne jó megörökíteni közelebbről:

f/11, /500s, 70mm

Ragyogó napsütés és szélcsend is kedvezhet. A sekély vízben a nasugarak  és a kavicsokról visszaverődő fény színes játékba kezd:

f/16, 1/250s, 200mm

Ééééés ugyebár strand: a naptej is beszállt a játékba:


A horvát hullámokon fellelkesülve már kerestem az újabb alkalmat, és szerencsémre hamarosan az időjárás egy vidéki kiránduláson hozta a témákat egy tavon. Itt már figyeltem a rekeszértékre:

f/16, 1/125s, 200mm

A tenger és  állóvíz után már csak egy vízfelület maradt: a folyóvíz. A Duna-parti kalandozásom során készültek már tükröződős, fodros képek. A nádas közt vagy fák lombozata alatt a parton, ha nem túl zsúfolt és gazos, akkor lehet találni témát:

f/8, 1/200s, 192mm


Horvát utakon

Végre eljutottam a képfeldolgozásig és a leírásig. Adva van 5 nap, bár ebből két fél nap leesik, ami az utazás. Aztán egy nem fotós útitárs (megjegyzem ez okozhat problémákat:) ) és szerencsémre meglehetősen változatos időjárás.

Egyéb útitársak felszerelés tekintetében: egy 18-55 és egy 70-200 objektív (tehát egy ami tájképekhez jó és egy ami szűkebb közelebbi képekhez), távkioldó és állvány. Célállomás Novi Vinodolski városka, ami cirka 5 óra alatt elérhető Budapestről, jelentem autópálya remek. Igaz ebből sikerült majdnem 9 órát összehozni odafelé...drága útvonaltervező olyan utat javasolt, ami nincs is...hmmm....így néhány hegyi kisvároson keresztül szerpentínezve este 10-kor fantasztikus ragyogó ékszerládaként jelent meg a part szemeim előtt. Fotó persze nincsen vala...nem nagyon lehetett megállni...mondjuk bennem újabb kényszerdolgok alakultak ki mint pl.: 5km-kénti megállási kényszer autópályán, mert mindig látni szép tájakat, ugyanazon téma fotózása fél órán keresztül, hiszen mások a fények...stb.

Na de a témák: Noviban az a jó, hogy a parttól kb. pár száz méterre van egy kis sziget: Szent Marin avagy San Marino. A 17-18 században épült és 1818-ban építették újra a rajta lévő ugyanazon nevű kiskápolnát. A neten nem nagyon találtam bővebb infót, ezt az ott lévő kistábláról jegyeztem meg, mert átúsztam párszor. Ezen kívül tájrészletek, hangulatképek, formák-minták-absztrakt.

Szerencsém volt, mert volt részem a 4 nap alatt orkán erejű szélben, viharfelhőkben, sima bárányfelhőkben, ragyogó napsütésben, nagyon vad tarajos, kissé hullámos és tükörsima tengerrel, valamint a kék és türkíz sokféle árnyalatával. Érdemes  a közeli kisvárosokba is ellátogatni amennyiben kocsival vagyunk, de kerékpárral sem rossz ötlet. Igazi kalandoroknak pedig vannak 30-50 km-es túrák is.

Amit a 4 nap alatt sikerült megvalósítanom az különböző hangulatfotók, formák, tájképrészletek.

Novi Vinodolski képei:

messziről...

a parti sétány:

este:

esti alakok:

Szent Marin szigete:

Egyik este átmentük a pár kilométerre lejjebb lévő szomszéd városba Selcébe. Nagyon hangulatos, rengeteg étterem és kávézó, kis öböl az egész

vacsora után remek alkalom nyílt a naplementében fotózni:

Hazafelé úton pedig  Senj-ben álltunk meg, aminek leginkább hangulatos óvárosa fogott meg.

A borús napon Novi kikötőjében teljesen megfogtak a külnböző mintákat és formákat "rajzoló" hullámok, amikről külön bejegyzésben írok majd.

És nem csalás nem ámítás, ilyen ragyogóan tiszta a tenger:

ami nem jött össze: hajnali hosszú záridő, pedig a viharos napon fantasztikus úszófelhős képeket lehetett volna, de ahhoz már ND1000 szűrő kellett volna, ND4 és ND8 még együtt is kevés. Azért, hogy ne feleslegesen cipeljem, esti szikla a selymesen elfolyó tengerben féle képekkel próbálkoztam.

Tanulságok: a napfelkeltés képekhez alapos terepismeret szükséges, itt sajnos a hegyek mögött kelt fel, a hullámokhoz manuál fókusz és legalább 11-16-os rekesz, ha nem fotóssal vagyunk, számítsunk pár beszólásra, miszerint túl sokat ügyködünk a gépünkkel, polárszűrő nem árt ha van, főleg napközben. ALAPOS figyelem a parton a táskára, és egész napos tengerparti túra esetén érdemes becsomagolni zacskóba a gépet és úgy táskába, nem nagyon szereti a masina a sós/párás levegőt, naplementés képet már könnyebben össze lehet hozni, de állvány vagy szilárd támasztékon és távkioldóval vagy önkioldóval, élőképpel vagy előzetes tükörfelcsapással a legbiztosabb.

további képek:  itt


Címkefelhő
Feedek
Megosztás