Jégvirágok-jégvilágok

*****Boldog 2015-ös Évet minden kedves Olvasómnak!*****

Nem mindent sikerült megírnom a múltkori előzetesben beharangozott témákból. A krakkói úti beszámoló, Morávia csodás vidékének bemutatása, a 4-es metró képei és a könyvajánló így 2015-re csúszott. Cserébe azonban hoztam újra egy kis makró témát! Hiszen télen sem áll meg az élet a makrofotósok számára. A mászó, repülő bogarak és rovarok kimúltak vagy téli álmot alszanak, kedves pókbarátaim is elbújtak, a fák elhullajtották leveleiket és virágok sem nyílnak, bár a kimondottan enyhe december okozott ebben is némi meglepetést. A kellemes november-december után Szilveszterre bekopogtatott a jeges tél: -6 és -12 fok között búcsúztattuk az Óévet. Míg mi vacogunk, addig ez a tökéletes hőmérséklet, ami lehetőséget ad egy különleges "növény" fotózására. Bizony. Ilyenkor nyílnak csak igazán a jégvirágok.

Jégvirág*: A jégvirág (Congelatia gelidus) a jégvirágfélék családjának névadó nemzetsége. Megszámlálhatatlan fajjal rendelkezik. Elterjedése hőmérsékletfüggő, bárhol előfordulhat, ahol mínusz fokokhoz csúszik a higanyszál. Zárvatermő, valódi kétszikű. Mérete pár millimétertől több tíz centiig terjedhet.

(* természetesen ez csak fikció, ám létezik igazi növény Jégvirág, amely egy Észak-Amerikából származó dísznövény, egynyári virág)

A jég változatú "virág" csuda kényes egy faj. Rettentően érzékeny a hőmérsékletre, nem mindegy neki, hogy hol bújik elő és nem olyan egyszerű megfotózni sem. Ez a harmadik év, hogy próbálkozom a kiismerésével. Írtam már két bejegyzést a jegek fotózásáról, amely a kutya vizes vödrénél kezdődött. Mióta kisebb jegeket kezdtem el fotózni, azóta vágytam a klasszikus mintázatú jégvirágokra. A munkahelyem egyik rosszul bezárt ablakán sikerült tavaly fotózni néhányat, de nem volt rá elegendő időm, hogy kísérletezni tudjak többféle megvilágítással. Sok tényező befolyásolja a számomra "klasszikus" jégvirágnak nevezett változat kialakulását. Nem mindegy pl. hogy milyen az üveg, amelyen "terem". Az ablakok, befőttesüvegek, képkeretek üvege mind más és más célt szolgálnak, így teljesen másképp is viselkednek hőtanilag.

Ami a klasszikus jégvirág képződéséhez mindenképpen szükséges:

- üvegfelület: lehetőleg sík és egyszerre legyen tiszta is, de ne teljesen pormentes...na ez sem egyszerű...a porszemcse segít a jégkristályok kialakulásában, azonban ha túl sok van az meglátszik a fotókon, aztán lehet retusálgatni

- hideg: ez nem is kérdés -5 foktól lefelé már teljesen jó

- pára: a klasszikus jégvirág a hideg felületre kicsapódó pára által keletkezik...a formák attól függően is változhatnak, hogy ez milyen gyorsan zajlik le...van e közben hőmérséklet ingadozás (pl. a kicsapódott és megfagyott párát megsüti a nap, majd újra megfagy) a forró víz gőzpárája egészen más formában fagy meg

- zárt tér: ablak esetén ez maga a ház, ahol belülről jön a meleg levegő a rossz szigetelésnél pedig megjelennek a jégvirágok, máskor lehet ez egy speciális doboz, a lényeg, hogy annyira zárt legyen, hogy ne szökjön ki a belsejében napközben felmelegedett levegő, meleg lehelet vagy gőzpára

Ha fotózni is szeretnénk akkor kell még:

- fényképezőgép és makrózáshoz alkalmas objektív vagy egyéb nagyítólencse

- állvány és lehetőség szerint makrósín. A kisméretű és nagyon vékony jégréteget kézből nehéz megfotózni élesen és szépen.

- világítás: nehéz üvegen egy áttetsző formát megfotózni, mindenképpen szükség van a fénnyel való játékra


Érdemes szűkebb, de nem túl szűk rekesszel fotózni (11-18) és ha Av (rekeszelőválasztós mód) módban beállítottuk a rekeszt, akkor nem árt még egy kis plusz expó korrekciót is hozzátenni. A világosabb képet még mindig könnyebb utólag visszahúzni szépen, mint a szürkét fehéríteni. Lehet különböző színes papírokkal is próbálkozni háttérként és közben persze valamilyen módon meg is kell világítani a témát. Mivel a jég kristályszerkezetű, ezért könnyen becsillanhat, sokat kell próbálkozni, hogy milyen megvilágítás a legjobb. Ha van lehetőség, akkor az üveg jeges oldaláról ajánlott fotózni, hogy ne torzítson az üveg és mindenképpen teljesen merőleges legyen a gép/objektív eleje az üveggel (különben a részletek kimásznak az élességi síkból a széleken).

Egészen kicsi különálló virágok jelennek meg enyhébb időben és ha kevesebb a pára:

Közelebbről:

Egy kristályalak:

Több pára és -8 /-10 fok környékén már nagyobb szerkezetek is kialakulnak, néhány varázslatos jégvilág:

Néhány további kép itt: www.icephotos.ewk.hu


Jeges játékok 2. haladó szint

Mitől haladó szint? A nagyobb rákészülés miatt, jobban ismerve a gépet és az objektívet, a jégformák sajátosságait, a jégrétegek és a fények játékát. Tehát az idő nem azzal megy el, hogy megtaláljam a helyes záridőt és rekeszt a megfelelő expozícióhoz (ne csak egy nagy fekete vagy nagy fehér folt legyen a képen:) ). Tudom melyik formából milyen képet szeretnék, ehhez melyik rekesz a jó és hogyan állítsam hozzá a záridőt a lámpa fényét is belekalkulálva. Persze van, hogy valami újat is talál az ember, de már gyorsabban megy az állítgatás.

Jégfotózás hozzávalói:

1. az első és legfontosabb magunk és a gép védelme. A jég leginkább hideggel jár. A kéz- és lábujjak elég hamar átfagynak és nagyon tud fájni...szóval 2 réteg zokni, 2 réteg nadrág és sok réteg felül...még a motoros vesevédőt is fel szoktam venni. A gépet nem árt ha táskájában először kitesszük egyre hűvösebb helyekre. Üveg, fém, piciny és finom elektronika egyike sem szereti a drasztikus hőmérsékletváltozást (25 fok bent -15 - 20 kint...).

2. megvannak a jégtémák (vödörből, üveglapon, üvegben stb.). Téma elhelyez, állvány felállít, gép fel.

3. kiindulásnak általában egy közepes rekeszt választok a gép-makroobi párosnak pl. 8-ast  és témától függően változtatom a rekesz-záridő párosokat a fényeknek megfelelően. Élőkép és önkioldó segítségével élesebb képek készülhetnek.

Három témával kísérletezgetek. A folyton megjelenő jégtányér fellelési helye még mindig a kutya vizes vödre:) azóta már új vödröt is beszereztem (sikeresen el is törtem..). Ha ügyesen ki tudjuk szedni és jó időben a jégtányért (tehát nem az aljáig fagyott be a víz) akkor a vödör oldalára kúszott jégnyúlványokat is épségben a jéglappal együtt megkapjuk, de persze sokszor letöredeznek. Akváriumban vagy nagyobb befőttesüvegben jól látszanak:

Kiszedve:


A fények és háttér játékával más és más hangulatú képeket kapunk. A kiszedett jégformák akár fél centivel máshonnan fotózva teljesen másképpen festenek (semmit nem változtattam az eredeti képeken csak kicsinyítettem).

 


Ha pedig szép tisztán fagyott meg a víz akkor a felszínen megjelenő  mintákat is fotózhatjuk.

Az idei jeges szezon főtémájául a jégvirágokat választottam. Ehhez építettem 2 képkeretből és hungarocellből egy kis jégtermőházat.

Klasszikus jégvirágok nem teremtek benne, de mikor már kezdtem feladni a reményt a munkahelyemen gyönyörűséges példányok jelentek meg így  kipróbáltam valami mást a jégházzal. Egy forró vizes bögre, pici rés és kb. 20 perc alatt a -15 fokban megjelentek a fagyott pára jeges rajzolatai varázslatos formákkal:

Egyéb jótanácsok:

- a fotózás végeztével a gépet ugyanúgy táskába be és a lakás valamelyik hűvösebb részére érdemes tenni, hogy fokozatosan melegedjen fel. Az aksit és kártyát kiszoktam venni. Az aksit amúgy is tölteni kell a képekre meg kíváncsi vagyok:)

- kb. 2-3 óra fotózás után -15 fokban átfagyott kezet és lábat is fokozatosan kell melegíteni. Nálam jól bevált a pálinka-forró leves-forró fürdő kombó:)

- az élőkép és a hideg sokkal hamarabb lemeríti az aksit, mint sima fotózásnál pótaksi jó ha van

- banális, de ha felülről fotózunk nincs annál bosszantóbb, mint mikor a kesztyűről, sapkáról a vödör körüli forgolódás és szöszmötölés következtében a jégtányér tele lesz apró, zavaró szemcsékkel...

- ha a szervezet beveti védelmi rendszerét: remegés, a végtagok fájnak, zsibbadnak akkor ideje lassan befejezni a kinti kattintgatást

 

Címkefelhő
Feedek
Megosztás