Toszkán tájakon 2. - Középkori falvak, reneszánsz városok

Kedvelem Olaszország sokarcúságát, egészen más a felkapott tengerparti része, külön világ Velence, Róma vagy Firenze. Persze ez biztosan még sok más országra is igaz, de jelenleg nálam csizmaföld az élmezőnyben van.

Toszkánában a kisebb falvakban, városkákban olyan mintha megállt volna az idő. Sok évet megélt várfalak, kőházak, elhagyatottnak tűnő kúriák. Mintha egy filmstúdió díszletei között mászkálna az ember. Montepulciano, San Gimignano, de igazából az egész Orcia-völgy mesés. És ez még mindig csak egy kis rész.


A kicsit nagyobb városokban, mint Pienza vagy Siena azért már bőven van nyüzsgés. A nyugodt, lelassult hangulatú falvak után nem győztem figyelni és kapkodni a fejem, nehogy egy robogó alá kerüljek vagy nekimenjek valakinek.

Templomokból, dómokból sem volt hiány. Olyan hihetetlen aprólékos faragásokkal díszítettek, hogy minden négyzetcentiméteréről lehetne fotót készíteni.

Firenzére kevés az egy nap, hiszen rengeteg más kulturális néznivaló is van a város múzeumaiban és kiállításain, ha csak körbejárjuk a várost már azzal elmegy több óra.

Ékes, nagyszerű építészeti remekművét nem is tudtam egyben lefotózni.Teljesen körbeépítették egy kicsinyke téren, szinte alig hittem el, hogy egy ekkora épület egyszer csak ott van előttem.

Viszont amilyen díszes kívülről, olyannyira szerény belül. Leszámítva persze a fantasztikus oltárokat, freskókat és festményeket.

Az olasz gasztronómiát tekintve bőven van miből válogatni: ropogós és egyben omlós édessütemények,  kávékészítmények, tészták, pizza, sajtok és persze a fehér és vörös borok elképesztő választéka különböző kisebb-nagyobb családi pincészetekből.

Összességében a táj, a városok, a hangulat, az ételek, a vendéglátás olyan vonzó úticéllá teszik Olaszország ezen részét, hogy egyáltalán nem csodálom, hogy sokan minden évben itt töltik szabadságuk nagy részét.


Toszkán tájakon 1. - A zöld lankák birodalmában

Jó ideje útiterveim között szerepelt Toszkána. Leginkább beszámolók, képek, filmek erősítették bennem évről évre az elhatározást, hogy oda mindenképpen el kell mennem, mert varázslatos egy vidék. Fotósok számára pedig aztán végképp memóriakártyákat és zárat nem kímélő, pixelhalmozó látványokban gazdag hely.

Idén májusban végre saját szememmel is láthattam, és valóban olyan volt, mint amilyenre számítottam. Hatalmas távlatok, amelyekben a mesésen dimbes-dombos lankák a zöld és sárga rengeteg árnyalatában egymásba gabalyodva táncolnak amerre csak a szem ellát. A sötétzöld ciprusok a távolban nyújtóznak, a végeláthatatlan völgyek domboldalaiban szőlő és olajfa ültetvények bújnak meg.

A hullámzó földeken itt-ott, mintha valaki nagyon magasból odaszórta volna, kisebb-nagyobb kúriák ücsörögnek a hozzájuk vezető rövid ciprussorokkal. Sok közülük már több évszázada része ennek a csodás tájnak.

Az ott töltött egy hetem alatt az időjárás sok arcát megmutatta: volt hatalmas éjfekete, lilás-kékes felhős jégeső, bárányfelhős napsütés, foszlányos fénypászmás napkeltében is lehetett részem és a túra végére a nemszeretem egybefüggő szürke szemerkélő esősből is kaptam ízelítőt. Egy napon belül is hihetetlen változékony tudott lenni az idő: míg egyik völgynél szakadt az eső a másik irányban sütött a nap, de volt olyan is, hogy reggel esélyét sem lehetett látni napsütésnek 2 óra múlva mégis már csak felhőfoszlányok maradtak az égen.

Tájfotózás szempontjából a két legizgalmasabb napszak a hajnal és az este. Napnyugtát még könnyen elcsíp az ember, a napfelkeltéhez azonban nem árt idejében felkelni. Pár nap után már egészen megszoktam a korai kelést, csak az alvási időtartam volt kicsit kevés (átlag 4,5 óra...). De bevetve mindenféle koffeintuningot, egészen jól bírtam a megszokottól eltérő napi ritmust. Szóval kelés korán, indulás a tervezett helyre, napközben szabad program és délután/este egy másik helyszín.

A hajnal lágyabb, halványabb színekkel festett felhőkkel köszönti szemlélőjét, köddel, párával rejti el a távoli vidéket; este a Nap narancsra festett égaljával búcsúzik.

Hamarosan Toszkán tájakon 2. - Középkori falvak, reneszánsz városok


Címkefelhő
Feedek
Megosztás